A hiányzó öt sztori a Momentános vacsoraasztal mellől. Abszurd, nem abszurd, velünk történt és most kiderült. Mi sem hittük mindegyiket. Ahogy ígértem: itt a szerdai blog folytatása. Ha valaki lemaradt a szerdairól: katt ide. A Társulattal jó két hete elmentünk egy nagyot vacsorázni és a vacsoraasztal mellett játszottunk is. Arra kértem mindenkit, hogy írjon egy [...]

Csontvázak a szekrényből. Sztorik, amiket valahogy az elmúlt 20 év alatt sem meséltünk el egymásnak. Találd ki, melyik kitől van! Múlt héten társulatilag elmentünk végre egy nagyot vacsorázni. Egyrészt, hogy megünnepeljük, hogy sikeresen lebonyolítottuk a Impróhét 2.0-t, másrészt – és ezért írom, hogy végre elmentünk – mert már nagyon kellett, hogy csak barátként legyünk együtt. [...]

Szinte hihetetlen, hogy 7 éve kezdtük, 7 éve építjük a Momentánt: fizikailag: hely, magunkat: csaptat, a teljesítményünket: négyszázix előadás összesen (KEX és TEÁVAL együtt). “Van már közönségünk, helyünk is van…” (hogy intellektuális utalás is legyen benne, azoknak, akik a mélységet hiányolják a műfajban, vagy akik Kosztolányiból érettségiztek). Mélysége nincs dimenziói vannak (szerintem). Lehet nagyon rossz és ciki, s lehet szellemes, lebilincselő – persze minden szubjektív. Mi lehet a mérce? Hiszen a legolcsóbb és legközhelyesebb poén, is bármikor arathat tetszést.
NAGYINTERJÚ B B O O L R B O O Á G L H Á Y V A L Trailer Egy lány, útban a „teljes nyugalomig”, békéig, amikor „már nem tulajdonítunk a dolgoknak akkora jelentőséget” B.B:(vágyódó tekintettel sóhajtja, szőke haja lobog): „Elutazni a francba!”
A társulatot továbbra is hajtja a kíváncsiság, első körben belső körben. Társulati tag faggat társulati tagot, ki így, ki úgy, ki mélyen, ki felszínen, ki provokálóan, ki szelíden, ki élesen, ki tompán, ki keretek közt, ki szabadon, ki röviden, ki hosszan, ki viccesen, ki komolyan, …amúgy momentánosan a TŐLÜNK – RÓLUNK interjúsorozatban. I. rész: NTK ír Tóth Barnabásról 3 [...]