Kelt: 2016. június 1st, szerda Szerző: Momentán Társulat Kategória: Blog Cimkék: ,.

Jól esik-e a hó, megfelelő-e a sűrűsége és rendben van-e az eső dőlésszöge? Gyorsabban kellene-e mennie a lovaskocsinak, és vajon mindenki megértette az egy perc alatt elmondott feladatot? Több száz statiszta és technikai személyzet, lakótrailerek, buszok, kamionok, mindez 6 héten át, heti egy napos pihenővel, 16 órás munkanapokban. Így telt Tóth Barna élete az elmúlt pár hónapban, mint rendezői első asszisztens. Ahogy mondja: ez nehezebb mint egy háború, mert itt még a havat meg a vért is te csinálod. Vele beszélgettünk.

Rendezői első asszisztensként részt venni egy nagyjátékfilm létrehozásában, igen nagy teljesítmény… Hogyan kerültél bele, ráadásul már nem először?

Rengeteg külföldi produkció jön forgatni most már 5-6 éve Pestre, elsősorban az Európában szokatlanul magas adókedvezmények miatt, de a város is vonzó és sokoldalú, és a filmes eszközök és szakemberek is megfelelőek. Ezért ha valaki a a filmszakmában mozog, nagyon jól beszél legalább egy, de inkább két nyelvet, és bírja a megterhelő fizikai-szellemi munkát, akkor sokat és sok pénzért tud dolgozni. Én angolul és franciául jól beszélek, ez utóbbi miatt 5 éve már forgattam az Asterixben Fóton, és most ugyanaz a filmes cég keresett meg ezzel az új produkcióval. A film címe: A virradat ígérete, Romain Gary háborús hős és író életrajzi története, a rendező Eric Barbier, a főszereplők pedig Pierre Niney és Charlotte Gainsbourg.

Mi egy rendezői első asszisztens feladata? Ki ő egy produkcióban? Hogyan kell téged ebben a szerepben elképzelni?

Az első assztisztens feladata legelőször is a forgatókönyv feldolgozása, a forgatás megtervezése. Hány helyszínen kell felvenni, hány napon keresztül, hány színésszel, hány statisztával, milyen járművekkel, állatokkal, kellékekkel, jelmezzel, speciális effektusokkal (eső, hó, szél, tűz, robbanás, kaszkadőr, trükk, stb). Utána le kell vezényelni a terepszemlét (a helyszínek kiválasztása), a castingot és a technikai próbákat. Ezt az időszakot hívják előkészítésnek, és körülbelül fél évet vesz igénybe nagy átlagban. Az a legfontosabb, hogy mindezalatt a rendező csak a számára legfontosabb dolgokkal tudjon foglalkozni: a főszereplőkkel, a szöveggel, a látvánnyal. Minden más az asszisztens és a gyártásvezető dolga. Természetesen nekem is voltak embereim, a nehezebb napokon 6-8 asszisztensem is volt, de 2-3 mindig. Minél közelebb vagyunk a forgatás kezdetéhez, annál több ember van körülötted. Először egy kicsi szoba, aztán egy nagy, aztán egy folyosó, a forgatásra meg már 5-6 busz, 10-15 kamion, 20-30 autó jön és sátrak, lakókocsik és lakótrailerek hada. Valóságos háború. Az, hogy ez a monstrum, ez a mozgó karaván, miután megszállt egy utcát vagy negyedet, összeszedetten, gyorsan és hatékonyan dolgozzon, az az elsőasszisztens dolga. Tulajdonképpen egy hadvezér. Kora reggel felveszel a füledbe egy walkie-talkiet, esetenként kettőt (bal fülemmel a többi asszisztenst, a jobbal mondjuk a trükkcsapatot, vagy a mozgó vonatot vagy a kaszkadőröket irányítod, van hogy 3 nyelven keverve). Az első perctől, tehát mondjuk reggel 6-tól az utolsóig, este 8-10 óráig több száz kérdésre kell azonnal felelned, mindenki mindenért azonnal hozzád fordul. Felelősséggel tartozol a legutolsó statisztáért vagy világosítóért. Nagy hangon kell irányítani a technikai stábot, az esetenként több száz statisztát, a járműveket. Ahogy egy kollégám fogalmazta: nehezebb mint egy háború mert itt még a havat meg a vért is te csinálod. Szóval: nagyon nehéz, embert próbáló szakma, elég kevés örömmel és minimális művészi beleszólással, alkotással. Igazából te csak hibázhatsz.

Hogyan sikerült megállni a helyed? Voltál már hasonló cipőben korábban?

Elsőasszisztens a fő stábban (1st unit) még sosem voltam. Most sem voltam teljesen egyedül az, mert a külföldi filmekben mindig hoznak egy “saját” elsőt is, tehát volt mellettem egy francia is. Elég kemény volt a rendező, maximalista, szenvedélyes ember, aki eksztatikus állapotban dolgozott. El is fogyasztott mellettem összesen 3 francia asszisztenst. Engem meghagyott a helyemen, nem mondom, hogy szeretett, de nem is zavartam vagy idegesítettem. Megálltam a helyemen, de alapvetően ez a fajta ordibálós munka nem nekem való. Nem zárom ki, hogy csinálok még ilyet, de nem is fogom keresni a lehetőséget rá. Korábban 2nd unitban voltam, az kicsit nyugisabb volt, pedig volt olyan nap, hogy 3 kamera, egy negyedik helikopteren, 800 statiszta és még Depardieu is a képben. És ezt az egészet én irányítottam. De ott jobb volt a hangulat és jobban emberszámba vettek. Ez a mostani stresszes volt és sok szempontból embertelen. De a film ettől még nagyon jó lesz szerintem.

Mennyiben volt segítségedre az imprós tudásod, vagy ebben a szerepkörben csak a filmes tudás segít?

Van egy óriási átfedés a kettő között: a statiszták irányítása. Ez az asszisztens feladata, és teljes egészében imprós helyzetgyakorlat. Vegyünk egy zsúfolt utcát. Néhány perc (!) alatt szét kell szórnom 50 embert rajta. Ötven olyan “civilt” jelmezben, akiket sosem láttam, a nevét sem tudod. Megtölteni egy kávézó teraszát, boltok előtti járdát, járókelőket, játszó gyerekeket stb., mindet egyszerre. Ki mit csinál, mivel játszik, milyen tárgyakat használ, miről beszélget a partnerével. Meg kell írnom és rendeznem, másodpercek alatt, egy tucat hétköznapi utcai jelenetet. Célt és értelmet kell adnom álló vagy lépegető zombiknak. Sok statiszta igen lassú felfogású. Fel kell mérni pillanatok alatt, ki mire képes, ki önállóbb és kinek kell még a lépéseit is megtervezni. Egyetlen gyenge láncszem tönkre tehet egy több milliós, sztárokkal tűzdelt jelenetet. Ha mindez összeállt, hangsúlyozom, mondjuk 5 perc alatt, akkor újra s újra meg kell ismételni a felvételek során, és mivel a statiszta nem 100%, NEKED kell tudni, hogy adott pillanatban ki hol tartott az épp összedobott akciósorozatában. (ez meg olyan mint az Ütközeten a memória játék) Ötször, tízszer meg kell ismételni pontosan ugyanazt, ugyanúgy különben vághatatlan lesz. Aztán az első felvétel után a rendezővel visszanézzük a jelenetet. Ő elmond 10 hibát a kábé egy perces történetben. Van egyetlen perced, hogy a rádiód és az asszisztenseid segítségével elmond minden droidnak, hogy mit hogyan javítson. Utána imádkozol, nem felejtettél-e ki valamit és hogy megértették, átadták-e, végrehajtják-e vagy nem. És akkor még nem beszéltem a füstmennyiségről és irányról, amit a szél tervez még csak nem is az ember, a hóesés sűrűségéről, irányáról és összetételéről, a lovaskocsi dőlésszögéről és tempójáról, vagy hogy valóban sikerült-e lezárni mind a 16 kapualjat a Lázár utcában. Mindezt 16 órán keresztül, 5 napon, 6 héten át.

Mennyiben kellett új „szerepeket” megtanulnod a forgatás során?

Alkatomból (külső és belső) kifolyólag kellett több nap, mire elfogadtattam magam a 100 kilós kameramozgató fiúkkal vagy a világosítókkal. Meg kellett tanulnom, hogy igenis le kell szúrni keményen embereket röviden és gyorsan, hogy rá kell sajnos ordítani másodszorra egy-egy bámészkodóra vagy egy makacsabb technikusra. Ez olyannyira megszállt, hogy azt vettem észre, hogy a hétvégén a gyerekkel is rövid, tömör, hangos vezényszavakban kezdtem kommunikálni. Nehéz volt, hogy a rendezőből sugárzó dühöt és vádaskodást ne sugározzam lejjebb, hanem inkább elnyeljem. Hogy ne áruljak el egy kollégát sem, még ha tudom is, hogy mennyire rosszul és lassan végzi a munkáját. Azért voltak boldog, felemelő pillanatok is, ahol még játszhattam is! Például egy gyerekzsúron, amikor a kamera az önfeledt gyerektömeget vette, ahogy egy műsort néznek, én álltam a kamera mögött a színpadon és tettem magam, grimaszokat vágtam meg ügyetlenkedtem, azt még a stáb is megtapsolta. De leginkább a stressz és a sokk között mozgott a lelkiállapotom és utána hétvégén csak bágyadtan feküdtem otthon.

Mikor láthatjuk a filmet a mozikban?

Szerintem jövő év közepén. Innen még mentek Marokkóba, Olaszországba és Belgiumba is forgatni. Elég nagy film, 5 milliárd forint a költségvetése.

Mi a következő lépés a filmes szakmai karrier mezsgyéjén?

Jó hír: a Médiatanács fejlesztésre javasolta F. Várkonyi Zsuzsa (Állandó Fröccs szakértőnk és vendégművészünk) könyvéből írt tervemet, így elmélyülhetek a forgatókönyvírásban, a két Zsuzsi (F. Várkonyi és Várady) segítségével. Gyönyörű felnövéstörténet, két ember egymásra találása a háború után, a regény címe Férfiidők lányregénye, a filmét még nem tudjuk.

Mikor láthatunk ismét Tóth Barna filmet?

A kapolcsi fesztivál környékén derül ki, kapok-e pénzt egy új kisfilmre, erről majd akkor mesélek, ha megvalósítás közelbe kerül, de az is történelmi témájú, valamiért most ezek találtak meg.

Ha Barnát szeretnétek nem csak rendezői szerepben, hanem imprósként is a színpadon viszontlátni, akkor megteheti a június 12-ei Fröccsben vagy a június 23-ai Mozaikban.

Jegyvásárlás: www.momentantarsulat.hu/jegyvasarlas

Szólj hozzá!






*


Design & stratégia: www.cyberdurer.hu