Kelt: 2014. szeptember 3rd, szerda Szerző: Momentán Társulat Kategória: Blog Cimkék: , , ,.

Ketten. Egy improvizált előadás. Egy férfi és egy nő. 50 perc megszakítás nélkül egymással szemben.
Ennek apropóján születnek szubjektív eszmefuttatások férfiról, nőről, (meg ami mögötte van) teljesen kaotikusan, csak úgy, asszociatív módon by NTK.

KATA ALTEREGÓI

Az egyik ketten előadás után, beszélgettem egy nézővel, aki azt mondta ‘érdekes látni, hogy Levi és én mennyire más eszközökkel élünk a színpadon. Levi valahogyan mindig önmaga, én pedig mindig játszom. Csípőből vágtam rá: persze, hiszen én NŐ vagyok! Azóta sem tudok szabadulni ettől a beszélgetéstől. Vajon ez a válasz a személyiségemből vagy valóban a női létezésemből fakad? Talán mindkettő, talán egyik sem, talán nem is fontos. Az mindenesetre tény, hogy szerintem mi nők, civilben is több szerepet játszunk, mint a pasik. Itt most nem csak a jól ismert ilyen-olyan társadalmi elvárásokra gondolok (társ, szerető, anya, otthonteremtő, sikeres munkaerő, stb.) hanem egyszerűen arra, hogy nőként is sokféle vagyok, helyzettől függően sokféle elvárásnak kell megfelelnem. Példának okáért:
Ha romantikus eseményről van szó, azt várják tőlem, hogy finom és törékeny legyek. (1.)
Ha belevetjük magunkat az éjszakába, legyek vagány és bevállalós csaj. (2.)
Ha épp munkáról van szó, jó, ha határozott és komolyan vehető nő vagyok. (3.)
Ha világot váltunk egy pohár ital mellett, akkor legyek lázadó, idealista. (4.)
Ha társaságban egy fontos férfit kell támogatnom, jöjjön a díva. (5.)
Ha csajbulit tartunk, akkor legyek fesztelen, őszinte és hidratált. (6.)

alteregók képsor

Még folytathatnám a sort, de példának ez is elég. Félreértés ne essék, ez nem panasz. Épp ellenkezőleg, számomra ez inkább lehetőség, színes, gusztusos, és majdnem korlátlan eszköztárral. A lehetőség adott, miért hagynám ki, hogy megéljem női létezésem minden árnyalatát a kislánytól a díváig? Úgy hiszem, ha egy nő mesterien tudja megmutatni a személyiségének minden színét, akkor lesz teljes a kép. Szeretek nő lenni, szeretek alakot váltani, szeretem, hogy megmutathatom, hogy sokféle vagyok. Ha jobban belegondolok, az a hobbim, hogy nő vagyok. És bár ezek a figurák mind belülről fakadnak, rengeteget ad hozzá a külsőség. Minden „szerephez” felöltözöm, mert az segít, hogy olyanná váljak. De amennyire meghatározza, az aktuális szerepem
mit viseljek, épp annyira tudja befolyásolni a külsőm a viselkedésemet. Mi volt előbb, tyúk vagy tojás? Annak öltözöm, aki épp vagyok, vagy azzá leszek, akinek épp öltöztem? Nem lehet tudni.

Sokszor kérdezem Leventétől a Ketten előtt, hogy mit vegyek fel. Milyen nőt akar magának aznap este, hiszen a színpadi külsőm befolyásolja, milyen nőt játszom. Ez már teljesen ingoványos terep. Improvizálunk. Nem tudhatom előre mit kéne, hogy jelentsek aznap este. A ketten esetében csak annyit tudunk, én leszek a NŐ. De melyik? És valahol itt van a kutya elásva. NŐ. Önmagában nem jelent semmit, ugyanakkor mindent jelent. A színpadon egyszerre kell az összes nőnek lennem, aki vagyok. Hiszem, hogy a női mivoltom sokféle artikulálása végső soron egy egésszé áll össze és ezt az összeállt egészet hívom én nőnek. Szerepeket játszom? Igen, hisz nő vagyok! És a női létezésem esszenciája, hogy viszonyokban gondolkodom. Mindig valamihez vagy valakihez képest vagyok valamilyen nő. Igazodom a környezetemhez és úgy váltogatom a színeimet, hogy a kép, amit közvetítek, passzoljon a keretbe. A keret lehet egy alkalom, egy hangulat, egy feladat, vagy a férfi, aki mellettem van. Ez pedig már felveti a következő kérdést: férfi nélkül lehet-e nőnek lenni?

De ez már egy másik bejegyzés témája.

Addig is, ha ezek után valakinek van ötlete mit vegyek fel a következő Ketten előadásra, hálás lennék, ha megírná.
ntk

És ha már itt tartunk…
És ha már itt tartunk… Amikor valaki a magáról alkotott képel való játékot művészi szintre emeli, megdöbbentő dolgokat tud kihozni önmagából, ami már nem csak róla szól, hanem a világról, a társadalomról, mindannyiunkról. Ajánlom figyelmetekbe Cindy Sherman munkáit. Fotósorozataiban mindig önmagát fotózza, különböző női szerepekben. Elképesztő átváltozásokra képes, és a túlzásai nagyon pontosan világítanak rá egy-egy sztereotip figura esszenciájára. Mindez persze a hétköznapi női szerepjátéknál sokkal messzebbre mutat, de kár lenne kihagyni. Ízelítőnek találtok néhány képet a galériában.

Szólj hozzá!






*


Design & stratégia: www.cyberdurer.hu